FĆoldalGOOG âą NASDAQ
add
Alphabet Inc.
197,44Â $
ZĂĄrĂĄs utĂĄn:(0,27%)-0,54
196,90Â $
ZĂĄrva: jĂșl. 30., 19:59:36 GMT-4 · USD · NASDAQ · FelelĆssĂ©gkizĂĄrĂĄs
ElĆzĆ zĂĄrĂĄs
196,43Â $
ĂrtartomĂĄny (egy napon belĂŒl)
195,56Â $ - 198,48Â $
Ăves tartomĂĄny
142,66Â $ - 208,70Â $
Piaci kapitalizĂĄciĂł
2,38Â B USD
Ătl. mennyisĂ©g
28,88Â M
Ărf./nyer.
21,35
Osztalékhozam
0,43%
ElsĆdleges tĆzsde
NASDAQ
Friss hĂrek
PĂ©nzĂŒgyek
Jövedelemkimutatås
Bevétel
Nettó jövedelem
| (USD) | 2025. jĂșn.info | Ăves vĂĄltozĂĄs |
|---|---|---|
Bevétel | 96,43 Mrd | 13,79% |
MƱködési költség | 26,12 Mrd | 19,75% |
Nettó jövedelem | 28,20 Mrd | 19,38% |
NettĂł haszonkulcs | 29,24 | 4,92% |
Részvényenkénti nyereség | 2,31 | 22,22% |
EBITDA | 36,27Â Mrd | 16,50% |
HatĂ©kony adĂłkulcs | 16,91% | â |
MĂ©rleg
Mérlegösszeg
Ăsszes kötelezettsĂ©g
| (USD) | 2025. jĂșn.info | Ăves vĂĄltozĂĄs |
|---|---|---|
KĂ©szpĂ©nz Ă©s rövid tĂĄvĂș befektetĂ©s | 95,15 Mrd | -5,54% |
Mérlegösszeg | 502,05 Mrd | 21,04% |
Ăsszes kötelezettsĂ©g | 139,14 Mrd | 22,03% |
SajĂĄt tĆke | 362,92Â Mrd | â |
KözkĂ©zen forgĂł rĂ©szvĂ©nyek | 12,12 Mrd | â |
P/B mutatĂł | 6,56 | â |
Eszközök megtĂ©rĂŒlĂ©se | 16,00% | â |
TĆke megtĂ©rĂŒlĂ©se | 20,25% | â |
Cash flow
Nettó våltozås a készpénzållomånyban
| (USD) | 2025. jĂșn.info | Ăves vĂĄltozĂĄs |
|---|---|---|
Nettó jövedelem | 28,20 Mrd | 19,38% |
KĂ©szpĂ©nz mƱveletekbĆl | 27,75 Mrd | 4,16% |
KĂ©szpĂ©nz befektetĂ©sbĆl | -24,54 Mrd | -782,56% |
KĂ©szpĂ©nz finanszĂrozĂĄsbĂłl | -5,83 Mrd | 72,08% |
Nettó våltozås a készpénzållomånyban | -2,23 Mrd | -181,55% |
Szabad cash flow | -2,62Â Mrd | -126,28% |
LeĂrĂĄs
Az Alphabet Inc. egy amerikai multinacionĂĄlis ernyĆvĂĄllalat, amelyet 2015-ben hoztak lĂ©tre. A Google Ă©s a valamikor a Google-hoz tartozĂł cĂ©gek anyavĂĄllalata. VezetĆi a Google alapĂtĂłi Sergey Brin Ă©s Larry Page, szĂ©khelye a kaliforniai Mountain View-ban talĂĄlhatĂł. A Google ĂșjraszervezĂ©se 2015. oktĂłber 2-ĂĄn fejezĆdött be. A cĂ©g portfĂłliĂłja több iparĂĄgat lefed, többek között: technolĂłgia, Ă©lettudomĂĄny, befektetĂ©s Ă©s kutatĂĄs. LeĂĄnyvĂĄllalataibĂłl több megvĂĄltoztatta nevĂ©t az ĂĄtalakĂtĂĄs Ăłta: a Google VenturesbĆl GV, a Google Life SciencesbĆl Verily, a Google X-bĆl X lett. A Googleban Sundar Pichai vĂĄlt CEO-vĂĄ, mivel Page az anyavĂĄllalatnak lett az elnöke. A Google rĂ©szvĂ©nyeit ĂĄtruhĂĄztĂĄk Alphabet rĂ©szvĂ©nyeknek, amik a Google rĂ©gi "GOOG" Ă©s "GOOGL" kĂłdjain vannak a tĆzsdĂ©n jegyezve.
Az Alphabet lĂ©trehozĂĄsĂĄnak cĂ©lja, hogy az internet szolgĂĄltatĂĄsokat nyĂșjtĂł Google termĂ©keknek ĂĄtlĂĄthatĂłbb struktĂșrĂĄt adjon, miközben nagyobb autonĂłmiĂĄt adnak azoknak a rĂ©szlegeknek, amik nem internetes szolgĂĄltatĂĄskĂ©nt mƱködnek. Wikipedia
Vezérigazgató
AlapĂtĂĄs Ă©ve
2015. okt. 2.
Webhely
Alkalmazottak
187Â 103
